Messzelátó Egyesület

Csak egy aláírás. Tiltakozz a Csehországban tervezett amerikai radarállomás telepítése ellen!

http://petice.nenasili.cz/?lang=en

Hmmm jó rég nem írtam, pedig sok minden történt. Most mégis rövid leszek:

http://www.youtube.com/watch?v=MAJuOPOR_K8

Most mennem kell vissza szerelmemhez: a bőgőmhöz.
Fájnak az ujjaim, de ha nincs húr alattuk, ha nem ölelhetem magamhoz, akkor az nagyon rossz :-(

Szép hetet mindenkinek :-)

Hadd másoljak be nektek egy cikket belső kommunikációs honlapunkról:

From Rwanda with love
Published: November 15, 2007
Mark O’Kane is a former globe-trotting Electrolux employee who left to follow his dream of working in Africa. Now Director of a technical college in a small Rwandan village, O'Kane talks with E-Gate about his Electrolux career, travel adventures and his experiences working in Rwanda.

Hajnalban volt egy furcsa álmom, ezen töröm a fejem mit jelenthet:

Egy nagy tér fölött álltam egy gyerekkori barátnőmmel, hídszerű képződményen, mellette hosszú lépcső vezet lefelé a térre, amit mint aulát fogott közre a lépcső és a fölötte emelkedő 'híd', melyen álltunk.
Az aula baljósan festett, a nap lemenőben, fényes fekete kövekből álló padlózatát már az esteli félhomály kezdi átvenni.
A barátnőm elindult lefelé a lépcsőn, szomorkás mosollyal az arcán beszél valamiről. Alig hallom az utca zajában és halkan is beszél.

Szombat reggel elmentem Padovába vonattal. Nagyon jó volt, alig tudtam hazajönni. Vissza is fogok menni a közeljövőben, de több napra. Akkor nem felejtem otthon a fényképezőgépet sem :-)
Most szinte csak a Szent Antal Bazilikáig jutottam el, mert az annyira magával
ragadott, hogy nem tudtam onnan szabadulni (egyből oda vezérelt a lábam, nem tudom, hogy történt, hisz nem is ismertem a várost).
Nem is annyira a templom része, az oltár meg az ilyen szertartásos dolgok, hanem minden (bár az is) az egész, úgy ahogy van, a légkör, a szerzetesek, a piknik

Két hosszú, kevés alvással töltött hét után úgy döntöttem, némi szellemi táplálékot veszek magamhoz. Megnéztem a rég vágyott Ben Kingsley-féle Gandhi filmet. Gondolkoztam sokat, hogyan lehet valakiben ennyi türelem, kitartás, elkötelezettség. Rájöttem, csak egyféleképpen, meg kell tölteni szívedet szeretettel és hittel. Ez erőt ad, hogy bármit el tudj viselni. Bár ebben a filmben ez nem hangzott el, leírom kedvenc idézetem, amely tőle származik:

Itt van például ez a madagaszkári óriáspálma, melyet a napokban fedeztek fel.
Egész élete során mindössze egyszer borul virágba, melybe azonban belepusztul.
Szeretnék ilyen madagaszkári óriáspálma lenni: élni s még mielőtt meghalok egyszer virágba borulni.

http://www.telegraph.co.uk/earth/main.jhtml?xml=/earth/2008/01/17/eapalm...

32. hetemet töltöm itt Olaszországban. Sok elsőben volt részem az utóbbi időben. Többek között először költöztem el szülőfalumból, először hagytam el hazámat, először vettem kezembe hangszert és első blogomat írom.
Ez utóbbiért köszi Bob, köszi Zoli :-)
A kezdeti kultúrsokk túlélését követően az itteni élet klassznak mondható. Néhány fura dolog: nos, valóban nem beszél senki magyarul. Nem, sajnos angolul sem :-) A némettel se próbálkozz. Áltsulis orosz nyelvi emlékeidet nyugodtan elfelejtheted.