Konferencia Tihanyban
2009. november 28., zoliA Magyar Szabadalmi Hivatal, a Tudományos Újságírók Klubja közreműködésével november 27-28-án, pénteken és szombaton másfél napos szemináriumot rendezett az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében az Európai Szabadalmi Hivatal Szellemi tulajdonvédelemről újságíróknak projektje támogatásával Tudástársadalom és szellemi tulajdon címmel.
A konferencia kezdőnapján mutatta be Dr. Bíró Péter akadémikus, az MTA-BLKI igazgatója a Balaton-kutatás eredményei című könyvüket, melyhez a miniszter írt előszót, s melyet a szakmai lektor: Dr. Entz Béla, a biológiai tudományok kandidátusa méltatott.
Tisztelt Olvasó! Szinte nem telik el nap anélkül, hogy valamilyen formában ne hallanánk a Balatonról, különösen az idegenforgalmi szezon idején. Bízvást állíthatjuk, hogy a „magyar tenger” valamilyen módon szinte minden honfitársunk érdeklődési körébe is tartozik. Jóllehet, legtöbbször a turizmus és a gazdaság szempontrendszerein keresztül közelítünk a Balatonhoz, nem szabad elfelednünk e fontos nemzeti kincsünk természeti és ökológiai hátterét sem.
Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének mostani kiadványa a Balatont érintő legfrissebb és az Olvasó számára is érdekes kutatási eredményeket kívánja közérthető formában bemutatni. Ezek a tanulmányok az MTA által a Mindentudás Egyeteme példájára szervezett, 2006. áprilisától indított rendezvénysorozaton elhangzott előadások írott változatai. Az egyes fejezetek alapján áttekintő képet kaphatunk a Balaton flórájának és faunájának világáról, valamint a tavi ökoszisztéma felépítéséről és főbb jellemzőiről is. A kötet bemutatja azokat a megvalósult, illetve a közeljövőben megvalósítandó beavatkozásokat, amelyek hosszú távon biztosíthatják a Balaton jó állapotban való megőrzését. A könyv felvázolja a tavat felkereső vendégek, a helyi lakosok felelősségét, valamint ismerteti a tó védelmében szükséges tennivalókat.
Kívánom, hogy e mostani kötet – amely megjelenését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatta – jelentősen bővítse a Balatonról szóló ismereteinket, és a lokális kutatási eredmények egyben az általános ökológiai és természeti gondolkodásunkat is pozitív irányban alakítsák! Ennek szellemében nagy örömmel ajánlom a kötetet, mind a középiskolai és egyetemi diákoknak, mind pedig a többi érdeklődő korosztálynak is – írta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a könyv előszavában.
Balaton-kutatásról mindenkinek
Hazánk egyik legszebb, féltett természeti kincse a mi Balatonunk. Évente több millió látogató keresi fel a tavat, akik csaknem valamennyien ellátogatnak Tihanyba. Ott látják a tóparton a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet épületét. Gyakran kérdezik is a kirándulók, hogy vajon mivel is foglalkoznak ott a tudósok? Azután kérdezik, mi az intézet munkájának az értelme a hétköznapi ember számára? Ez a könyv éppen ilyen kérdésekre ad közérthető választ több önálló tanulmány keretében. Ragadjunk ki néhány példát.
Kérdés, mennyi hal van a Balatonban és azok miből élnek? Lehet-e, vagy még inkább szabad-e alacsony vízálláshoz pótlásként más dunántúli folyók vizét bevezetni a Balatonba? A kívülről betelepített halak vagy haltáplálék szervezetek miként befolyásolják ill. változtatják meg az őshonos élővilágot? Mitől változik meg a tó selymes-zöldes színe vihar alkalmával szürkés-barnára, szinte gusztustalanra? Miként védték meg az utóbbi években a tó vizének tisztaságát, illetőleg hogyan javították meg a tó vízminőségét? Védjük-e vagy pusztítsuk a hínárosokat és a nádasokat? Van-e ezeknek a halak élete szempontjából jelentőségük? A halakon kívül milyen állatok és növények népesítik be a tó nyílt vizét és part-menti sekély vizeket?
Ezekre és sok más kérdésre ad választ a könyv. A szerzők kiváló szakemberek és a tanulmányokat közérthetően írták. A sok érdekességet tartalmazó könyv olvasását a Balaton szerelmesein kívül valamennyi, a Balatont csupán meglátogató, de egyúttal az itt üdülő vagy éppen itt élő emberek számára egyaránt melegen ajánlom – írta Dr. Entz Béla, a 80 éve a Balaton mellett élő, és a fenti intézetnek 40 éven át volt, s jelenleg nyugdíjas kutatója.
Messzelátó Egyesület







