Messzelátó EgyesületSelyemkóró hadművelet 2009
Az idei évben is bevetettük magunkat a selyemkóró ellen a Merzse-mocsárnál.
A selyemkóró észak-amerikai eredetű növény és Európában a számára kedvező, napsütötte, nyitott helyeken nagyon hamar el tud terjedni. Gondot azzal okoz, hogy a nagy levélfelületével leárnyékolja a többi növényt, így a társulás szép lassan elszegényedik és csak az igénytelenebb gyomfajok képesek megmaradni mellette. Ráadásul ahol megvetette a lábát, ott hatalmas tartalékokat halmoz fel magának a föld alatt. Így tudja minden évben egyre inkább „legyorsulni” a többi növényt, közben pedig a föld alatt egyre tovább terjed, újabb és újabb területeket vonva uralma alá.
Az ellenség
Kis csapatunk azonban idén második éve vette fel a küzdelmet ez ellen az agresszívan terjedő növény ellen. A második képen az látható, ahogy a Merzse-mocsár egyik leginkább elselyemkórósódott tisztása kezdetben 2008-ban kinézett. A következő képen az látható, amikor tavaly félúton voltunk. Nagyon jól látszik, hogy ahonnan a selyemkórót eltávolítottuk (a kép felső fele), ott mennyit változott a kép. Amint a selyemkóró eltűnt felőlük, rögtön előtűnt, szinte fellélegzett a többi növény.
Az utolsó képen pedig az idei állapot látszik: idén már jóval kevesebb selyemkóró volt a területen és ezek jóval rosszabb kondiban is voltak. Így idén ugyanazt a területet már jóval könnyebben sikerült megtisztítani.
Jövő május végén újra felvesszük a kesztyűt Őgazsága ellen. Aki legény, vagy leány a talpán, velünk tart!
Ezer köszönet mindenkinek aki részt vett a programban: a messzelátósok közül Bobnak, Csabának, Lacinak, Zitának, Zolinak, Zsófinak, Gábornak, valamint Adamnek és Bevnek a két mindenre elszánt önkéntesnek a ködös Albionból.
Továbbá külön köszönet és tisztelet azoknak, akik nem tagjai az egyesületnek, mégis velünk tartottak és komoly segítséget nyújtottak: Áginak, Anitának és Fülesnek, a Kertész-kommandónak, Atinak és Petinek a rettenthetetlen testvérpárnak, akik Brigi és Lilla támogatásával vették fel a küzdelmet a rettenetes gazzal.
Upcoming events
Aloldalak
Hozzászólások
2009
Nagyon élveztem az idei aktivitást a Merzse-mocsárban!
Úgy éreztem, hogy jobban megértettem, hogy miért fontos a jelenlétünk, mert össze tudtuk hasonlítani az egy évvel korábbi állapotokkal a terepet. Azt láttam, hogy lényegesen kevesebb selyemkóró nőtt és talán kisebbek is voltak. Lehet, hogy nem kizárólag rajtunk múlik, de meggyőződésem, hogy kőkeményen benne vagyunk mi is ebben!
Jövőre még nagyobb csapatban szeretnék selyemkórót írtani, hogy még nagyobb fórt adjunk az őshonos növényeknek.
Aztán kiszemeljük a következő intrudert, terepi természetvédő akcióink új célpontját, és visszaszorítjuk a következő tájidegen, inváziv növényt!
Gyertek Ti is, csatlakozzatok!
üdv,
Bob
selyemkóró irtás részletei
Kedves Bob!
Egy selyemkórós területet tervezünk a növénytől megszabadítani a Dél-Alföldön. Minél több tapasztalatra lenne szükségünk, ezért szeretnék érdeklődni, hogy milyen módszerekkel próbálkoztok, és esetleg, ha tudod, számszerűsítve milyen eredményeket értetek el?
Konkrétan:
- évente hányszor kezeltek?
- az év mely szakában?
- milyen módszerrel?
- mekkora területet, mennyi idő alatt tudtok kezelni? és kb. hányan?
- mi a kezelés hatása (esetleg számszerűsítve) a selyemkóróra?
- mi a hatásotok a többi növényre? értem ez alatt a taposást, illetve a selyemkóró hiányának hatását
Válaszod nagy segítségünkre lenne. Előre is köszi.
Üdv
Szitár Kata
MTA ÖBKI
gyors válasz
Kedves Kata!
Nemsokára szakértő kollégám, Koczor Sanya fog válaszolni Önnek!
Nagyon örülök a megkeresésének, szuper lenne, ha tudnánk egymást segíteni, lelkesíteni, motíválni!
Idei selyemkórós aktivitásunkat február elején tervezzük, idénre még nem tudok konkrétat mondani.
Tavalyelőttről és tavalyról bővebben Sanya nemsokára többet ír!
Köszönjük megkeresését!
Tisztelettel hajrá a Dél-Alföldön!
Bob
Selyemkóró
Kedves Kata!
Örültünk megkeresésednek.
A klasszikus módszert választottuk, a kézi gyomirtást. Próbálkoztunk a vágással (sövényvágó ollóval), de a megmaradt csonkból aztán több helyen könnyedén újra kihajtott a növény. A növények kihúzása mutatkozott a leghatékonyabbnak. Ez persze némi bolygatással járt a talaj szempontjából, de mivel egyébként zárt volt a növényzet, valószínűleg ez nem teremtett megtelepedési lehetőséget további invázív növényeknek.
Lehetőség szerint virágnyílás előtt/környékén igyekeztünk akciózni, mert a szakirodalom szerint akkor a leghatékonyabb. Többször is voltunk kint a területen egy szezon alatt, de egy konkrét területet elég évente egyszer megtisztítani, esetleg a szezon vége felé az újonnan kibújtakat is érdemes kihúzni. Mivel egy adott helyen így egy évben legfeljebb kétszer voltunk, a taposás a lehetőségekhez képest minimális volt.
Nagyjából 1-2 hektáros terület volt, amit eddig megtisztítottunk. Az első évben 6-8 alkalommal mentünk és becslésem szerint összesen nagyjából 100-120 munkaórát vett igénybe. Ami nagyon fontos, hogy a második (a tavalyi) évben ennek csak nagyjából a fele kellett hozzá. Gyanítom, idén még könnyebb dolgunk lesz.
Olyan helyekről, amik eleve nem túl kedvezőek a növény számára, például árnyasabb, fás helyen, már az első kezelés után nem nagyon bukkantak fel. Nyílt területen, ahol első évben kifejezetten dús és erőteljes selyemkóró állomány volt, második évben már jóval kevesebb és általában gyengébb növény hajtott ki (lásd a fotókat).
Egzakt felvételezés nem történt, nem volt kontroll terület sem, hisz nem ez volt a célunk:)
Meglátásunk szerint mindenképp több évben kell gondolkodni és azután is érdemes figyelemmel kísérni a változásokat.
A jövőben szeretnénk az aranyvesszővel is foglalkozni, ha vannak ezirányú tapasztalataid, örömmel vennénk. Ha esetleg közösen, együtt is működve tudnánk egymás segítségére lenni, az is nagyon szuper lenne.
szia
Sanya
Csatlakozni lehet?
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék hogy lehet-e csatlakozni a selyemkóró-írtó tevékenységhez? Szívesen segítenék az önkéntesi munkámmal, akár még pár plusz embert is tudok hozni magammal.
Elsősorban azért is érdekelne ez a lehetőség mert egyetemi hallgató vagyok, aki a pont erről a "szörnyeteg növényről" írom a szakdolgozatomat.
Reni (e-mail cím: rekvenyi.reni@gmail.com)
szia
Szia Reni!
Természetesen nagy örömmel várunk!
Az idei (és a következő évben) terveink szerint mérni is fogjuk beavatkozásunk hatékonyságát, biztos vagyok benne, hogy nagyon jól jönne a segítséged, különösen, hogy ezek szerint jól ismered ezt a növényt.
A többit e-mailen!
szia
Sanya
Csatlakozás
Sziasztok!
Én az elmúlt két évben jártam kint a terepen(Merzse mocsár széle) és örömmel látom, hogy milyen sok embert érdekel a téma.
Javaslom az illetékeseknek (Bob és Sanya), hogy amikor már ismert a konkrét dátum (vagy talán előtte is) tegyétek közzé itt az oldalon! Hátha többen leszünk!
Tavaly július közepe-vége felé voltam kint, gondolom ebben az évben is hasonló időpontban megyünk.
Atti
szia
Szia Atti!
Klassz ötlet, köszi.
Idén hamarabb szeretnénk kezdeni a dolgot, május vége felé már lenne terepmunka.
Az előző években kicsit kényszerűség is volt, hogy elhúzódott a dolog, bízom benne, hogy idén sikerül a legjobb időben munkálkodnunk és hamarabb tudunk végezni.
Ha lesz új info, akkor kitesszük majd ide is!
üdv
Sanya
messzi vagytok
Sziasztok!
Messzi vagytok (vagy én:-))?). Évekkel ezelőtt nyaraló nyugdíjasok örvendezve hozták felénk is (ÉK-Mo), mint valami szép virágot a kertjükbe. Mondtam nekik, addig szedjék ki míg egy-két tő, de nem hallgattak rám, ránk. Sajna pld. már a debreceni Nagyerdő (klinikák, Böszörményi felől) környéke is befertőződött.
A miskolci Arborétumban is van, viszem a tanítványoknak az anyagot róla, hogy szedjék ki míg lehet, s gyökerestül szedjék ki.
Szóval csatlakozunk, de itt is bőven akad. Kellemes, vidám társas-munkát Nektek! Bözsike
szia
Szia Bözsike!
Jó volt olvasni a hozzászólásodat, mert eddig nem nagyon tudtunk hasonló párhuzamos programról.
Sajnos ez is gond ezzel a növénnyel, hogy viszonylag mutatós is. De ha egyszer megveti a lábát... nem is mondom, hisz tudod. Mi is hasonló jókat kívánunk Nektek. Szerintem érdemes lenne kapcsolatban maradnunk és megosztani a tapasztalatokat, ki tudja talán a jövőben együtt is tudunk majd működni a selyemkóró kérdésben.
Az összefogás mindenképp fontos, az idei programban három szervezetből (Messzelátó Egyesület, Diverziti Egyesület és a Greenpeace) és szervezeteken kívülről is jönnek önkéntesek, azt hiszem ez is mutatja, hogy komolyan kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. További eredményes és vidám perceket a munkátokhoz!
szia
Sanya
Sziasztok! Érdekesnek
Sziasztok!
Érdekesnek találom a munkátokat, annál is inkább, mivel Phd kutatómunkám egyik központi kérdése ennek a növénynek a visszaszorítása. Mindenképpen érdemes lenne tényleges adatokat is felvennetek, mert valóban nagy gondolt okoz a növény kiírtása, és jelenleg igazán hatékony módszer nincs.
Én nem magával a növénnyel foglalkozom, hanem növényevők általi visszaszorításával:)
Sok sikert a munkátokhoz!
Ilyen 120 ezres husqvarna
Ilyen 120 ezres husqvarna fűkaszával ki lehet ezt írtani, mondjuk, ha talaj felett közvetlen vágom el a szárát???
Hozzászólás