Messzelátó Egyesület

Na de mi is az pontosan? Mi az, amiről minden környezetvédő már hónapok, vagy esetleg évek óta készül, ahol országok vezetői jelennek majd meg és ami jelentős lépés lehet az emberiség történetében? Ez a kis írás arra hívatott, hogy röviden összefoglalja Koppenhága előzményeit és lehetséges hatásait.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC - Intergovernmental Panel on Climate Change) 1990-ben megállapítja, hogy az elsősorban üvegházhatású gázok kibocsájtás eredményeként létrejövő globális felmelegedés 1990 és 2100 között 1.4 – 5.8 ^oC átlaghőmérsékleti növekedést okozhat bolygónkon, ami további katasztrofális következménnyel jár, ami mind a környezetet, mind a társadalmat nagymértékben érinti. A klímaváltozás következtében az óceánok vízszintje és savassága megemelkedik, a melegebb helyek melegebbek lesznek, a csapadékosabb területeken pedig még több csapadék hull, csökkennek gleccsereink, jégmezőink, megváltoznak az élőhelyek és fajok halnak ki. Röviden: Földünk átformálódik.

Az IPCC jelentések hatására az ENSZ felelős szervezete, az UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change – Egyesült Nemzetek Keretegyezménye a Klímaváltozásról) egy nemzetközi egyezmény létrehozását kezdeményezi, ami a felmelegedésért legfőképp okolt üvegházhatású gázok csökkentését tűzi ki célul. 1997-ben megszületik a Kiotói Protokoll a kibocsájtás 5 %-os csökkentéséről az 1990-es szinthez képest, amit 37 fejlett ország és az akkori Európai Közösség is ratifikál. 2009-ben már 187 ország szignálja. A Protokoll bizonyos szemszögből eredményes, de nem eléggé. A kibocsájtás, és ezzel együtt a felmelegedés, folytatódik.

A protokoll érvényessége 2012-ben lejár, ezért egy új egyezmény alapjait kell kidolgoznia együttesen az ENSZ-nek és a kormányoknak, ami most, Koppenhágában fog megtörténni december 7 és 18 között. Talán magától értetődik: ha most sem sikerül konszenzusra jutni a klímaváltozás csökkentéséről, olyan pontra juthatunk, ahonnan már nincs visszaút.

Ezért fontos, hogy a Koppenhágai Csúcs eredményes legyen: hogy ne csak üres ígéretekben, hanem konkrét számok tükrében jelenjenek meg az egyes nemzetek elhatározásai. Fontos, hogy ne csak a fejlett országok, hanem a fejlődők is, köztük a legaktívabb kibocsájtó Kína, India és Brazilia is, valamint a Kiotói Protokollt nem aláíró Egyesült Államok is számszerűsített célokat rakjanak le a tárgyalóasztalra, és jelentősen csökkentsék az üvegházhatású gázokat. Annak érdekében, hogy Földünk jelenlegi klímája fenntartható legyen, 350 ppm-re kellene leredukálni a felmelegedésben legnagyobb szerepet játszó CO₂ szintjét. Ehhez minden nemzetnek nagy elhatározást kell tenni, és habár a fejlett országoknak itt élen kell járni, szükségszerű, hogy a fejlődők is kövessék őket, amihez természetesen minden hozzájárulást megkapnak egy speciális, külön erre a célra létrehozott alapból.

Persze sokak szerint a gazdasági válság gátat szab a zöld fejlődésnek, hiszen most munkákról, megélhetésről van szó, de fontos szem előtt tartani, hogy a mostani rendszer változtatás nélkül halálra ítél bennünket és velünk együtt sok más fajt is.

Azonban ebben a folyamatban mindenkinek része van, nem csak nemzetközi és politikai szinten, hanem városunkban, lakásunkban mi is egyszerűen tehetünk azért, hogy klímánk ne változzon. Pár egyszerű lépés bolygónk megmentéséért: http://messzelato.hu/hu/10points