Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /nfsmnt/hosting2_2/7/4/746fd093-ed82-4da6-bedb-693fd36e2063/messzelato.hu/web/valtozatossag/wp-settings.php on line 512

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /nfsmnt/hosting2_2/7/4/746fd093-ed82-4da6-bedb-693fd36e2063/messzelato.hu/web/valtozatossag/wp-settings.php on line 527

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /nfsmnt/hosting2_2/7/4/746fd093-ed82-4da6-bedb-693fd36e2063/messzelato.hu/web/valtozatossag/wp-settings.php on line 534

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /nfsmnt/hosting2_2/7/4/746fd093-ed82-4da6-bedb-693fd36e2063/messzelato.hu/web/valtozatossag/wp-settings.php on line 570

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /nfsmnt/hosting2_2/7/4/746fd093-ed82-4da6-bedb-693fd36e2063/messzelato.hu/web/valtozatossag/wp-includes/cache.php on line 103

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /nfsmnt/hosting2_2/7/4/746fd093-ed82-4da6-bedb-693fd36e2063/messzelato.hu/web/valtozatossag/wp-includes/query.php on line 61

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /nfsmnt/hosting2_2/7/4/746fd093-ed82-4da6-bedb-693fd36e2063/messzelato.hu/web/valtozatossag/wp-includes/theme.php on line 1109
Nemzetközi törekvések | A változatosság kedvéért

Nemzetközi törekvések

CMS

A CMS-t (Convention on Migratory Species – Konvenció a Vándorló Fajokról), azaz a Bonni Egyezményt 1979-ben írta alá több mint 100 ország és 1983-ban lépett hatályba, hogy megőrizze a vándorló fajokat a vándorlásuk minden szakaszában. A vándorló fajok sérülékenyek, hiszen vándorlásuk bármely részében fellépő negatív hatás végzetesen befolyásolhatja az egész populációt. A konvenció nagy hangsúlyt fektet a vándorló vizimadarakra, a cetfélékre, a fókákra, az afrikai elefántokra, a gorillákra, a tengeri teknősökre, a sztyeppe madárvilágára és a saiga antilopra. 2009 pedig a gorilla éve lesz.

afrikai elefantzebrak

CITES

A Washingtoni egyezményt, azaz a CITES-t (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) 1973-ban hozták létre, hogy megakadályozzák a veszélyeztetett élőlények kereskedelmét. A nemzetközi egyezséget több mint 174 ország írta alá, hogy megvédje a biodiverzitást.

Évente több milliárd dolláros forgalmat bonyolít le a nemzetközi növény-és állatkereskedelem, amely több millió fajt érint. A kereskedelem olyan termékeket érint, amik maguk az állatok, vagy belőlük lett előállítva, mint pl. étel, egzotikus ajándéktárgyak, bőrtermékek, zenetárgyak, fatárgyak és gyógyszerek. A fajok kizsákmányolása többek között élőhelyüket és magát az állat-vagy növényfaj populációját is érinti. Többek közt a nemzetközi kereskedelemnek tudható be a 10 milliót is számláló afrikai elefántok 400 000-re való csökkenése elsősorban az agyaruk miatt, illetve a tigris alfajok kipusztulása is. A CITES körülbelül 33 000 fajt próbál védeni többek közt azáltal, hogy kb. 800 kipusztulóban lévő faj kereskedése teljesen tilos, illetve bizonyos fajok árusítása csak engedélyekkel valósulhat meg. Azonban sok esetben nehéz nyomon követni az illegális kereskedelmet. De gondoljunk csak bele kikhez is érkezik a behurcolt élőlény.

Sajnos sokunknak eszébe sem ötlik, hogy esetleg mi is felelősök vagyunk az élőlények természetből való elhurcolásáért: háziállatként, vagy növényként egyre többen tartanak egzotikus élőlényeket. És ezeknek az állatoknak a nagy többsége a természetből került hozzánk és befogásukat követően rengetegen el is pusztultak belőlük. Ezenkívül külföldi utainkról is gyakran rengeteg növényi és állati eredetű ajándékokkal térünk haza, ami lehet, hogy épp egy kihalás szélén álló fajból származik. Mielőtt ilyen termékeket vásárolnánk érdeklődjünk alaposan utána, hiszen azonkívül, hogy egy élőlény természetből való kiemeléséhez járulunk hozzá még bajba is keveredhetünk a vámon emiatt.

További információ:
http://www.cites.hu/cites.html

tiger-tigerorchidea

CBD

A Convention on Biological Diversity-t (CBD), azaz a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt 1992-ben Rio de Janeiróban írta alá 150 ország. Ez az egyezmény talán a legjelentősebb nemzetközi törekvés, ahol is elismerték a biológiai sokféleséget, mint a fenntartható fejlődés egyik alapját. Továbbá olyan stratégiát dolgoztak ki, amely példa nélküli nemzetközi összefogást eredményezett.

Az egyezmény felismeri, hogy a biodiverzitás több mint állat- és növényfajok összessége, ezenkívül ételt, gyógyszert, friss vizet és levegőt jelent legtöbbünknek; egy alapszükségletet az egészséges környezethez. Ezért az egyezmény 3 fő célt tűzött ki maga elé: a biodiverzitás megőrzését, a biodiverzitás részeinek fenntartható használatát, valamint a javak megosztását.

Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérje többek közt sürgeti az információ és tudomány széleskörű és nemzetközi megosztását, hatástanulmányok elvégzését és a kormányok minél nagyobb szerepvállalását.

pillango1herics

A Ramsar Egyezmény

A rohamosan csökkenő vizes területek és eme értékes ökoszisztéma nagyméretű kizsákmányolása eredményezte, hogy 1971-ben az iráni Ramsar városában aláírták a vizes élőhelyekkel és élőlényekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményt, hivatalosan “Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről”. Az egyezmény tehát elsősorban a vizes élőhelyek  és az elsősorban ott élő madárvilág védelméért jött létre, azonban hamar megérett a felismerés, hogy az egész ottani élővilágot kell megmenteni.

Az egyezmény hat fontos területet jelöl ki, a mocsárit, a deltavilágot, a tavakat, a tengereket és a folyó mentit, illetve az ember által létrehozottat. Az egyezmény célja ezen területek fenntartása és megőrzése.

Az egyezmény továbbá kijelöl több mint 1800 területet, amelyekről a csatlakozó 158 tagállamnak gondoskodnia kell és biztosítani a biodiverzitás megfelelő megőrzését. Magyarországon 28 Ramsar terület található, ilyen például a Felső-Tisza, a Balaton, az Ipoly, a Kis Balaton, a Hortobágy és a Velencei-tó.

További információ:
http://www.ramsar.hu/

Pukaki-tó Új-Zéland

tavirozsa1

UNCCD

Az UNCD (United Nation Convention to Combat Desertification), azaz az ENSZ Egyezménye a Sivatagosodás Ellen 1977-ben született majd a Riói Konferencia során 1992-ben tovább fejlődött. Több mint 192 ország írta alá az egyezményt azzal a céllal, hogy saját területén és szintén nemzetközi együttműködésben megállítja a sivatagosodást.

Az elsivatagosodás nemcsak rengeteg embert érint - több mint egy milliárd ember szenved ettől a folyamattól, ami talajpusztulással jár - hanem az élővilágot is károsan befolyásolja. A sivatagosodás során a talaj elveszti bizonyos tulajdonságait - pl. vízmegtartás, termékenység - ami aztán tovább hat a talajban és a talajból élő szervezetekre is. A megváltozott körülmények miatt az élővilág nem képes megmaradni. Tehát az elsivatagosodás a biológiai sokféleség elvesztésével jár.

Az ENSZ eme egyezménye ezért olyan célokat állított fel, ami a sivatagosodás visszaszorítását tűzte ki célul - több-kevesebb sikerrel, mivel sajnos a sivatagosodás és ezzel együtt a talajpusztulás is évről évre növekszik. Legfőképpen emberi tevékenységek hatására.

Pilaneserg Nemzeti Park, Dél-Afrikasivatagosodás

UNESCO bioszféra rezervátumok

Az Ember és a Bioszféra program az UNESCO kezdeményezésére született meg az 1970-es évek elején. Célja, hogy egy olyan hálózatot hozzon létre világszerte, ahol az emberek tanulhatnak a biodiverzitásról és annak elvesztésének következményeiről. A rezervátumok további célja, hogy megőrizzék a fajok, ökoszisztémák, tájak összességét és segítsék azok megismertetését a társadalommal. Összesen 531 bioszféra rezervátum létezik 105 országban, köztük nálunk is. Magyarországon ezek a területek az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Pilis és a Kiskunsági Bioszféra Rezervátum.

orrszarvú a Krüger Nemzeti Park és Bioszféra Rezervátumbanfertő-tó

Messzelátó Egyesület

MTvSz

KvVM